-
Csalódást okoz a rendszer a Covid-oltásokkal megsérült embereknek?
A ritka vérrögök által érintett emberek úgy érzik, mintha eltüntették volna őket a világjárvány narratívájából. A COVID-19 járvány kezdete óta sokan küzdenek a betegség következményeivel, azonban a vérrögök kialakulásával kapcsolatos tapasztalataik és nehézségeik sokszor nem kapják meg a kellő figyelmet. Ezen emberek számára a koronavírus csak egy része a történetüknek, amely sokkal nagyobb és összetettebb. A világjárvány alatt sokan tapasztalták meg a COVID-19 fertőzés különböző szövődményeit, de a ritka vérrögök kialakulása egy különösen aggasztó jelenség, amely a betegség mellett jelentkező másodlagos problémának számít. A vérrögösödés, amely gyakori a fertőzés következtében, életveszélyes állapothoz vezethet, és a túlélők számára hosszú távú egészségügyi következményekkel járhat. Az érintettek beszámolói szerint sokszor úgy érzik, hogy…
-
Szovjet űrhajó várhatóan visszatért a Föld légkörébe
A 1972-ben indított űrszonda, amely eredetileg a Vénusz felfedezésére készült, több mint öt évtizedig keringett a Föld körül. Ez a különleges űreszköz az elmúlt évtizedek során számos értékes adatot gyűjtött, melyek hozzájárultak a bolygónk és a környezete megértéséhez. A szonda küldetése során nemcsak a Vénusz felfedezését szolgálta, hanem a Föld körüli pályáján is jelentős tudományos felfedezéseket tett. Az űrszonda története 1972-re nyúlik vissza, amikor a NASA elindította, hogy megfigyelje a Vénuszt, a Naprendszer második bolygóját. Ez az űreszköz a Pioneer program részeként indult, és célja az volt, hogy részletesebb képet adjon a Vénusz légköréről és felszínéről. Azonban az űrkutatás fejlődése és a technológiai újítások lehetővé tették, hogy a szonda pályája…
-
Valószínűleg visszatért a légkörbe egy szovjet űrhajó
A 1972-ben indított űrszonda, amelynek célja a Vénusz felfedezése volt, több mint öt évtizeden keresztül keringett a Föld körül. Az űreszköz, amely a NASA egyik ikonikus küldetése keretében készült, azóta is folyamatosan új információkkal látja el a tudományos közösséget, miközben a Vénusz titkait kutatta. Az űrszonda indítása óta rengeteg fejlődés történt az űrkutatás területén, azonban a Vénuszra irányuló missziók mindig is különleges figyelmet kaptak. A Vénusz a Naprendszer második bolygója, és annak ellenére, hogy a Földhöz hasonló méretű, a környezeti feltételei rendkívül zordak. Magas légköri nyomás, rendkívüli hőmérséklet és savas felhők jellemzik, ami megnehezíti a kutatását. Az 1972-es űrszonda azonban célzottan azért indult, hogy minél több információt gyűjtsön e különös…
-
Királyi üzenet a déli sarkvidéki kutatóknak a tél közepén
A brit király, III. Károly, történelmi lépést tett azzal, hogy részt vett az éves BBC közvetítésben, amelynek célja, hogy felemelő üzenetet küldjön a távoli kutatási állomások tudósainak. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen ő az első uralkodó, aki csatlakozik ehhez a hagyományhoz, amely már évtizedek óta a tudományos közösség támogatásának szimbóluma. A BBC által szervezett közvetítés hagyományosan a tudomány és a kutatás fontosságát hangsúlyozza, és arra ösztönzi a tudósokat, hogy folytassák küzdelmeiket a tudományos felfedezések érdekében, még a legnehezebb körülmények között is. A program célja, hogy a kutatók érezzék, nincsenek egyedül, és hogy munkájuk értékét elismeri a társadalom és a vezetés. III. Károly beszédében kifejezte elismerését a kutatók iránt,…
-
Cola és sült krumpli: Meglepetés a migrén enyhítésében!
A migrén a legösszetettebb neurológiai rendellenességek közé tartozik, amely világszerte milliókat érint. A migrénes rohamok nem csupán fejfájást jelentenek; a tünetek széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a hányingert, a fény- és hangérzékenységet, valamint a látászavarokat. A migrén okai még mindig nem teljesen ismertek, de a legújabb kutatások újabb perspektívát nyújtanak a megértésükhöz és kezelésükhöz. A migrénes rohamok általában a központi idegrendszer diszfunkciójával kapcsolatosak, amelyet különböző triggerekkel – például stresszel, hormonális változásokkal, alváshiánnyal vagy bizonyos ételekkel – lehet kiváltani. A legújabb tudományos felfedezések azonban arra utalnak, hogy a migrén mögött álló biológiai mechanizmusok sokkal bonyolultabbak, mint azt korábban gondolták. Az egyik legfrissebb kutatás a migrén genetikai alapjaival foglalkozik. A kutatók felfedezték,…
-
Aszteroida: Az élet alapköveit hordozza a tudósok szerint
A NASA űrszondája, a Osiris-Rex, 2020 októberében sikeresen visszahozta a Bennu kisbolygóra vonatkozó mintákat a Földre. A kutatók azóta alaposan tanulmányozzák a gyűjtött anyagokat, és az eddigi eredmények lenyűgözőek. A Bennu kisbolygó nem csupán érdekes geológiai szempontból, hanem a benne található ásványi anyagok és szerves molekulák miatt is kiemelkedő jelentőségű. A felfedezések között szerepelnek olyan ásványok, amelyek kulcsszerepet játszanak az élet kialakulásában, valamint több ezer szerves molekula, köztük olyan kémiai összetevők, amelyek a DNS-t alkotják. A Bennu kisbolygó, amely körülbelül 4,5 milliárd éves, a Naprendszer legkorábbi időszakának maradványait őrzi. Ez a kisbolygó a Föld közelében kering, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a mintákhoz, és alaposan megvizsgálják…
-
Cola és sült krumpli: A migrén ellenszere, de van egy csavar!
A migrén a legbonyolultabb neurológiai rendellenességek közé tartozik, és világszerte milliókat érint. A migrénes rohamok nemcsak a fizikai fájdalomról szólnak, hanem számos egyéb tünet is kísérheti őket, mint például hányinger, fény- és hangérzékenység. A tudomány folyamatosan keresi a migrén kezelésének új módszereit, és a legfrissebb kutatások ígéretes eredményeket mutatnak a migrénes rohamok megelőzésében és kezelésében. De mi is áll a legújabb tudományos felfedezés mögött? A migrén kialakulása mögött komplex neurobiológiai folyamatok állnak, amelyek magukban foglalják az agy különböző területeinek interakcióját, valamint a neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szerepét. A legújabb kutatások a migrénes rohamok során bekövetkező agyi változásokra helyezik a hangsúlyt, és arra, hogy ezek hogyan befolyásolják a…
-
Tudomány és formahajítás egyesül a ‘Táncold a PhD-d’ versenyen
A közelmúltban több izgalmas esemény is zajlott a tudomány és a művészet határvonalán, amelyek különösen figyelemre méltóak voltak. Az egyik ilyen esemény a „Dance your PhD” verseny, amelyet 2008-ban alapítottak azzal a céllal, hogy a bonyolult tudományos kutatásokat mozgással és művészettel tegyék vonzóbbá a közönség számára. A verseny résztvevői, mint például Dr. Sulo Roukka a Helsinkii Egyetemről, nemcsak a tudományos ismereteiket, hanem kreativitásukat is megmutathatják, és Roukka nemrégiben díjat nyert a különleges előadásával, amely a „szájban érzékelt kémiai észlelés” témáját táncformájában dolgozta fel. A tudományos közösség általában elég komolyan veszi a kutatásokat, és a bonyolult fogalmak megértésére összpontosít, de Roukka előadása bebizonyította, hogy a tudomány nemcsak a laboratóriumokban, hanem a…
