
Továbbra is érvényben marad a homoki hering halászati tilalma
Nemrégiben egy nemzetközi bíróság elutasította az Egyesült Királyság északi tengeri területein érvényben lévő kereskedelmi tengeri angolna halászati tilalmával kapcsolatos kihívást. A tengeri angolna, amely kulcsszerepet játszik a tengeri élővilág táplálkozási láncában, különösen a brit partok mentén fészkelő tengeri madarak, mint például a puffinok és a kittiwake-ek számára, a bíróság döntése előtt komoly viták tárgyát képezte. Az angol és skót vizeken 2024 elején bevezetett tilalom célja a tengeri angolna állományának védelme volt, mivel az aggasztóan alacsony szintre csökkent.
A Hágai Állandó Választottbíróság (PCA) bírái arra a következtetésre jutottak, hogy nincs jogi kötelezettség a tilalom feloldására, miután az Európai Unió a lépést „diszkrétnek és aránytalannak” minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy a tilalom veszélyeztetheti a dán kereskedelmi tengeri angolna halászat jövőjét. A Royal Society for the Protection of Birds (RSPB), amely a kelet-yorkshire-i Bempton Cliffs területét is kezeli, szintén részt vett a bírósági eljárásban, és hangsúlyozta, hogy a tilalom fenntartása létfontosságú a tengeri ökoszisztéma védelme érdekében.
Beccy Speight, az RSPB vezérigazgatója kifejezte örömét a bíróság döntése kapcsán, mondván, hogy a panel megállapította, hogy az ipari tengeri angolna halászat leállításának ökológiai indoklása megalapozott. Hozzátette, hogy a tengeri angolna állományának megőrzése kulcsfontosságú a puffinok, kittiwake-ek és a tágabb tengeri környezet helyreállításának folyamatában. Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékfejlesztési Minisztériuma (Defra) üdvözölte a bíróság döntését, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság sikeresen bizonyította, hogy a kereskedelmi tilalmak a legjobb elérhető tudományos adatokra alapozva születtek.
A tengeri angolna különböző kis halfajokat foglal magába, amelyeket kereskedelmi célra használnak, például állateledel gyártásához vagy olajtermeléshez. Dán halászati szervezetek azonban azzal érveltek, hogy a tilalom „felesleges”, és hogy a tengeri angolna állományai bőségesen rendelkezésre állnak, vitatva a tudományos bizonyítékokat. Esben Sverdrup-Jensen, a Dán Pelagikus Termelők Szövetségének képviselője a bírósági döntés előtt kijelentette, hogy a tilalom „óriási hatással” van az iparágra, hiszen ez azt jelenti, hogy elveszítették a hagyományosan halászott területeik körülbelül felét.
Sverdrup-Jensen azt is vitatta, hogy a tengeri angolna állományai veszélyben lennének, hozzátéve, hogy a tengeri angolna halászat valószínűleg a legjobban kezelt halászati ágazat a világon. A bírósági döntés azt is jelenti, hogy a tilalom továbbra is érvényben marad a skót északi tengeri területeken, amit a skót kormány üdvözölt, mivel folyamatos aggodalmaik vannak a tengeri madarak populációja miatt. Skócia Vidékfejlesztési Titkára, Mairi Gougeon kijelentette, hogy a tengeri ökoszisztéma védelme létfontosságú Skócia környezete, valamint az azon alapuló emberek és közösségek számára.
A Hágai Állandó Választottbíróság döntése, amely közel 300 oldalon terjed, azt is megállapította, hogy az angliai vizeken bevezetett tilalom aránytalanul sérti a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást. Az Európai Bizottság nyilatkozata szerint üdvözölte a döntést, mivel az „világosságot” biztosít a halászati jogokkal kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak azonnal eleget kell tennie a végső döntésnek, és 30 napon belül tájékoztatnia kell az EU-t a megtett intézkedésekről. A Defra szóvivője megerősítette, hogy a brit kormány eleget fog tenni az ügyben, de a döntés nem kötelezi az Egyesült Királyságot arra, hogy feloldja az angliai vizek lezárását.

