-
Szovjet űrhajó várhatóan visszatért a Föld légkörébe
A 1972-ben indított űrszonda, amely eredetileg a Vénusz felfedezésére készült, több mint öt évtizedig keringett a Föld körül. Ez a különleges űreszköz az elmúlt évtizedek során számos értékes adatot gyűjtött, melyek hozzájárultak a bolygónk és a környezete megértéséhez. A szonda küldetése során nemcsak a Vénusz felfedezését szolgálta, hanem a Föld körüli pályáján is jelentős tudományos felfedezéseket tett. Az űrszonda története 1972-re nyúlik vissza, amikor a NASA elindította, hogy megfigyelje a Vénuszt, a Naprendszer második bolygóját. Ez az űreszköz a Pioneer program részeként indult, és célja az volt, hogy részletesebb képet adjon a Vénusz légköréről és felszínéről. Azonban az űrkutatás fejlődése és a technológiai újítások lehetővé tették, hogy a szonda pályája…
-
A jövő űrutazása: Robotok válthatják ki az emberi űrhajósokat?
A technológia fejlődése az űrkutatás területén új kérdéseket vet fel, különösen a személyes űrutazás szükségességével, kockázataival és költségeivel kapcsolatban. Az utóbbi évtizedekben a tudományos és technológiai innovációk, például a robotika, a mesterséges intelligencia és a távoli érzékelés terén elért eredmények arra engednek következtetni, hogy egyre inkább elérhetővé válnak olyan megoldások, amelyek csökkenthetik az emberi jelenlét szükségességét az űrben. A NASA és más űrügynökségek hagyományosan emberi űrrepüléseket terveztek, hogy tudományos kísérleteket végezzenek, de a robotok és automatizált rendszerek megjelenése új lehetőségeket nyitott meg. Az űrkutatás költségei rendkívül magasak, és az emberi űrutazás nemcsak pénzügyi szempontból terhes, hanem komoly kockázatokat is hordoz. Az emberi élet védelme érdekében rengeteg erőforrást kell mozgósítani, a…
-
Valószínűleg visszatért a légkörbe egy szovjet űrhajó
A 1972-ben indított űrszonda, amelynek célja a Vénusz felfedezése volt, több mint öt évtizeden keresztül keringett a Föld körül. Az űreszköz, amely a NASA egyik ikonikus küldetése keretében készült, azóta is folyamatosan új információkkal látja el a tudományos közösséget, miközben a Vénusz titkait kutatta. Az űrszonda indítása óta rengeteg fejlődés történt az űrkutatás területén, azonban a Vénuszra irányuló missziók mindig is különleges figyelmet kaptak. A Vénusz a Naprendszer második bolygója, és annak ellenére, hogy a Földhöz hasonló méretű, a környezeti feltételei rendkívül zordak. Magas légköri nyomás, rendkívüli hőmérséklet és savas felhők jellemzik, ami megnehezíti a kutatását. Az 1972-es űrszonda azonban célzottan azért indult, hogy minél több információt gyűjtsön e különös…
-
Új nézőpont: Űrszonda rögzítette a Nap déli pólusát
A naptevékenység megértése kulcsfontosságú a Földön tapasztalható időjárási minták és a napfény hatásainak vizsgálatában. A napkitörések és a napszelek, amelyek a Nap aktivitásának csúcsidőszakaiban figyelhetők meg, komoly hatással vannak a Föld mágneses terére, a kommunikációs rendszerekre és a műholdak működésére. Most egy új kutatás keretében, eddig nem látott fényképek révén a tudósok egy lépéssel közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy megértsék, hogyan változik a Nap aktivitása a viharos és csendes időszakok között. A kutatók az Egyesült Államokban működő Parker Solar Probe űrszondát használták, amely a Nap közelében végzett megfigyeléseket. Ez az űrszonda az első, amely képes közvetlenül megfigyelni a Nap felszínét és a környező napkoronát, lehetővé téve ezzel a tudósok számára, hogy…
-
A jövő űrutazása: Robotok válthatják ki az emberi űrhajósokat?
A technológiai fejlődés az űrkutatás terén új kérdéseket vet fel az emberi űrutazás szükségességével, kockázataival és költségeivel kapcsolatban. Az utóbbi években a modern technológia robbanásszerű fejlődése lehetővé tette, hogy az űrkutatás egyre inkább automatizált legyen, és olyan robotok, illetve műholdak végezzenek küldetéseket, amelyek korábban emberek által irányítottak voltak. Ez a folyamat egy sor új lehetőséget nyújt, ugyanakkor számos etikai és gazdasági kérdést is felvet. Az űrkutatás hagyományosan a tudományos felfedezés és az emberi kíváncsiság kifejeződése volt. Az emberi űrutazás célja nem csupán a tudományos ismeretek bővítése, hanem az is, hogy az emberi lények fizikai jelenléte az űrben hozzájáruljon a felfedezésekhez. Azonban a technológia fejlődése, beleértve a mesterséges intelligenciát és a…
-
Első brit nőként léphet a Holdra?
Rosemary Coogan, a fiatal és ambiciózus űrhajós, jelenleg a NASA Johnson Űrközpontjában, Houstonban, Texasban folytatja intenzív képzését. Az űrkutatás iránti szenvedélye már gyerekkorában megkezdődött, amikor a csillagokat és a bolygókat figyelte az éjszakai égen. Most a NASA űrhajós programjának keretében dolgozik azon, hogy valóra váltsa álmát, és részt vegyen egy űrmisszióban. Coogan az űrhajózás területén elért eredményeit és előképzettségét figyelembe véve választották ki a NASA űrhajósai közé. Számos tudományos és technikai ismerettel rendelkezik, amelyeket a NASA különböző képzési programjaiban szerzett. Az űrhajósok képzése rendkívül sokrétű, hiszen a résztvevőknek nemcsak a tudományos ismeretekkel, hanem a fizikai és mentális felkészültséggel is foglalkozniuk kell. A NASA Johnson Űrközpontja a világ egyik legismertebb űrkutató…
-
A brit jetmotor, amely a „Halál Völgyében” hibásodott meg
A Reaction Engines munkatársai úgy érzik, hogy a közeljövőben befejezhetik egy forradalmi sugárhajtómű kifejlesztését. Az új technológiával rendelkező hajtómű nemcsak a légiközlekedés jövőjét formálhatja meg, hanem jelentős előnyöket is nyújthat a világűr felfedezésében. A vállalat célja, hogy olyan hajtóművet hozzon létre, amely képes kombinálni a hagyományos sugárhajtóművek teljesítményét a rakétahajtóművek sebességével. A Reaction Engines már évek óta dolgozik a SABRE néven ismert hajtóművön, amely a légkörben és a világűrben egyaránt képes működni. A SABRE hajtómű különleges képessége, hogy a levegőt, amelyet a repülés során beszív, oxigénnel keveri, így csökkentve a szükséges üzemanyag mennyiségét. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a jövőbeli űrrepülések sokkal hatékonyabbak legyenek, és a költségek is jelentősen…
-
Szovjet űrhajó zuhan vissza a Földre
Szombaton egy szovjet űrhajó egy darabja várhatóan visszatér a Földre, miután több mint ötven évig keringett az orbitális pályán. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénuszot tanulmányozza, de végül nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályáját, és négy darabra tört. A NASA jelentése szerint egyes fragmentumai közül valószínűleg a leszálló egység lesz az, amely újra belép a Föld légkörébe, és ennek egy része talán meg is éli a visszatérést anélkül, hogy teljesen elégne. A Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re-entry körülbelül május 10-én, 09:16 BST körüli időpontban várható, azonban ez az időpont több órát is változhat. Jelenleg sok ismeretlen tényező áll fenn a re-entry…
