Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és én éppen egy robothoz tartok. Meghívást kaptam, hogy megtekintsem a G1 nevű humanoid robotot, amelyet a kínai Unitree cég készített, a Hannover Messe keretein belül, amely a világ legnagyobb ipari kereskedelmi vásárai közé tartozik. A G1 körülbelül 130 cm magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon lévő többi humanoid robot. A robot mozgásának folyékony volta és ügyessége lenyűgöző, számos videó terjedt el róla, amelyekben táncot jár vagy harcművészeti bemutatót tart. Ma a G1-et távolról irányítja Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere, aki elmagyarázza, hogy az ügyfeleknek programozniuk kell a G1-et az autonóm funkciókhoz.

A vásáron járók megállnak, és próbálnak interakcióba lépni a G1-gyel, ami a legtöbb más gépre nem mondható el. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy megnézzék, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Valami van a humanoid formájában, ami, bár kissé hátborzongató, mégis megnyugtatja az embereket. A Unitree csak egy a világ számos cégének sorában, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas – az üzleti szektor számára olyan munkaerőt ígér, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. Ezen kívül lehetne az ultimátum háztartási gép is: ki ne szeretne egy gépet, ami elvégzi a mosást vagy berakja az edényeket a mosogatógépbe?

Ugyanakkor a technológia még mindig messze van attól, hogy elérje ezt a célt. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, ezekben a munkahelyekben a körülmények kontrollálhatóak, és a munkavállalók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal nehezebb probléma. Ahhoz, hogy hasznosak lehessenek, a humanoid robotoknak erősnek kell lenniük, ami viszont potenciálisan veszélyessé is teheti őket – egy rosszkor bekövetkező elesés súlyos következményekkel járhat. Óriási munka áll még előttünk a mesterséges intelligenciával, amely irányítaná az ilyen gépeket. A Unitree egyik szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „a mesterséges intelligencia egyszerűen még nem érte el az áttörési pillanatot”. Jelenleg a G1-et kutató intézetek és technológiai cégek számára értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez.

A vállalkozók egyelőre a humanoid robotok raktárakba és gyárakba való fejlesztésére összpontosítanak. Az egyik legismertebb projekt Elon Musk nevéhez kötődik, aki a Tesla autógyár keretein belül egy Optimus nevű humanoid robotot fejleszt. Januárban Musk azt mondta, hogy „több ezer” ilyen robotot fognak készíteni az idén, és azt várja, hogy „hasznos dolgokat” fognak csinálni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányt követnek: a BMW nemrégiben humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai cég több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-től, a robotikával foglalkozó cégtől, amelyet 2021-ben megvásároltak.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója, 49 céget követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek, azaz olyanokat, amelyek két karjuk és lábuk van. Ha ezt a definíciót kiterjesztjük a kerekeken mozogni képes robotokra is, akkor már több mint 100 céget figyel. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A kínai ellátási lánc és az egész ökoszisztéma hatalmas, és valóban könnyű iterálni a fejlesztéseket és végezni a kutatás-fejlesztést” – mondja. A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt – a G1 ára körülbelül 16.000 dollár, ami mifelénk olcsónak számít egy robotért. Andersson rámutat arra is, hogy a befektetések ázsiai országokat részesítenek előnyben. A STIQ legfrissebb jelentése szerint a humanoid robotokra fordított összes tőke közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a maradék legnagyobb részét vonzza.

A kínai cégek számára az állami és helyi kormányzatok támogatása is előnyös. Például Sanghajban van egy állami finanszírozású képzési központ a robotok számára, ahol tucatnyi humanoid robot tanulja meg a feladatok elvégzését. De hogyan tudnak versenyezni az amerikai és európai robotgyártók ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai vállalatot alapított, legújabb cége, a Kinisi, most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, a gyártását Ázsiában végzik. „A problémája az európai vagy amerikai cégeknek, hogy az összes alkatrészt először Kínából kell beszerezniük. Így aztán butaság lenne a motorokat, az akkumulátorokat, az ellenállásokat megvenni, majd a világ másik felére szállítani, hogy összeszereljék őket, amikor mindezt Ázsiában is meg lehetne tenni” – mondja Pierce.

Emellett Pierce a költségeket is alacsonyan tartja azzal, hogy nem törekszik a teljes humanoid formára. A KR1-et raktárak és gyárak számára tervezték, és nem rendelkezik lábakkal. „Mindezek a helyek sík padlójúak. Miért akarnád a költségek növelését egy nagyon bonyolult formával, amikor egyszerűen egy mobil alapra is helyezhetnéd?” – teszi fel a kérdést. A KR1 lehetőleg tömeggyártott alkatrészekből készül – a kerekek azonosak, mint amit egy elektromos robogón találhatunk. „A filozófiám az, hogy vásárolj annyi mindent a polcról, amennyit csak tudsz. Így minden motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk és kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömegtermelt alkatrész” – mondja. Pierce, akárcsak a Unitree versenytársai, azt állítja, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robot számára, hogy együttműködjön az emberekkel. „Sok cég hoz létre nagyon fejlett robotokat, de aztán olyan bonyolulttá válnak, hogy doktori fokozat kell ahhoz, hogy telepíteni és használni tudjuk őket. „Amit mi próbálunk megtervezni, az egy olyan robot, amelyet a tipikus raktáros vagy gyári munkás is könnyedén megtanulhat használni néhány óra alatt” – mondja Pierce. A KR1-et idén pilóta ügyfeleknek fogják tesztelni. De vajon a

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do