
Hongkongi pro-kínai informátor vallomása: Miért jelentettem fel több tucat embert
A hongkongiai társadalom feszültségei és a nemzeti biztonsági törvény (NSL) árnyékában egyre inkább felerősödnek a megosztottság jelei. Az utóbbi időszakban több tucat hongkongit jelentettek fel a hatóságoknak különböző, a nemzeti biztonsági törvénybe ütköző tevékenységek miatt. Az egyik feljelentő, Innes Tang, egy 60 éves volt bankár, aki a BBC-nek elmondta, hogy célja a közbiztonság védelme, és úgy érzi, hogy a közösségi megfigyelés elengedhetetlen a törvények betartásához. Tang és önkéntesei a közösségi médiában figyelik a gyanús tevékenységeket, és bátorítják az embereket, hogy jelentsenek be minden olyan esetet, ami a törvény szerint vétségnek számít.
Hong Kong 1997-es Kínának való átadásakor a nemzetközi közösség garanciákat kapott arra, hogy a város jogai és szabadságai 50 évig fennmaradnak. Azonban a 2019-es tömeges, demokratikus reformokra irányuló tüntetések után, Kína egy évvel később bevezette a nemzeti biztonsági törvényt, amely súlyosan korlátozza a szólás- és sajtószabadságot. A törvény különböző bűncselekményeket határoz meg, például a „szekesszió”, „aláásás” és a külföldi erőkkel való együttműködés vádjait. Emellett tavaly egy újabb törvény, a 23. cikkely is megnehezítette a helyzetet, további szigorításokat hozva a civil jogok terén.
A kormány által elindított nemzeti biztonsági forródrót 890,000 bejelentést fogadott 2020 novembere és 2023 februárja között. Ez a szám is azt mutatja, hogy a hongkongi társadalom mennyire megosztott, és milyen súlyos következményekkel jár, ha valakit feljelentenek. A nemzeti biztonsági törvény életbe lépése óta több mint 300 embert letartóztattak, és becslések szerint legalább 300,000 hongkongi hagyta el végleg a várost az utóbbi években.
Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki nyilvános beszélgetéseket tart, arról számolt be, hogy gyakori ellenőrzéseknek van kitéve, amelyeket „névtelen bejelentések” alapján indítanak. 15 nap alatt tíz alkalommal is megkeresték, ami azt mutatja, hogy a kormányzat folyamatosan próbálja figyelemmel kísérni azokat, akik nyíltan kifejezik véleményüket. Kenneth Chan, politikai tudós és egyetemi oktató, aki a 90-es évek óta részt vesz a demokratikus mozgalomban, úgy érzi, hogy a véleménye miatt sokan eltávolodtak tőle. Az ő helyzete is jól példázza a hongkongi társadalom megosztottságát.
A hongkongi kormány reagálása szerint nagy hangsúlyt fektetnek az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia megőrzésére, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az oktatási intézményeknek be kell tartaniuk a törvényeket. Tang elmondta, hogy a Hong Kong iránti szeretete motiválja őt a feljelentésekre, és hogy fiatal korában, amikor a város még brit gyarmat volt, kialakultak a Kínához fűződő nézetei. A kolonialista politikák nem voltak eléggé kedvezőek a helyiek számára, és sokan inkább a megélhetésükkel foglalkoztak, mintsem a jogi kérdésekkel.
A közvélemény megosztottsága éles ellentétet mutat: míg Tang és a hasonló gondolkodásúak a „csendes többséget” képviselik, akik nem támogatják a függetlenséget, más hongkongiak a tiltakozásokban látják a hangjuk kifejezésének egyik formáját. Chan szerint a város már nem a tüntetések helyszíne, és kérdés, hogy mi maradt a közéleti aktivitásból a demokratikus választások hiányában.
A választási reform, amelyet 2021-ben vezettek be, azt jelenti, hogy csak olyan „hazafiak” tölthetnek be fontos pozíciókat, akik hűségesküt tesznek a Kínai Kommunista Pártra. Ennek következtében a törvényhozás működése is sokat szenvedett, és az emberek úgy érzik, hogy nem képviselik őket. Az egykori legnagyobb ellenzéki párt, a Hongkongi Demokratikus Párt is szenvedett a Kína által végrehajtott fellépések következtében.
Tang jelenleg a jövőjét a nemzetközi színtéren keresi, és különféle pro-Kínai nonprofit csoportok képviselőjeként dolgozik. Közben Kenneth Chan, aki a politikai aktivizmus mellett elkötelezett, nehéz helyzetben van, hiszen sok barátja és diákja elhagyta az országot, vagy börtönbe került. Az ő jövője még kérdéses, és a hongkongi társadalom jövője is sötétnek tűnik, a szabadságjogok folyamatos csökkenése és a megfélemlítés légkörében. A kormány hivatalos kommunikációja azonban továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti biztonság mindenek felett áll, és hogy a törvények célja a közbiztonság védelme.

