India légicsapásai – Milyen válaszra számíthat Pakisztán? Négy alapvető kérdés

Az utóbbi napokban drámai események zajlottak a dél-ázsiai térségben, amelyeket India és Pakisztán között feszültségek kísértek. India egy éjszakai katonai akció keretében rakétákat és légi csapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által irányított Kasmírban, célzottan olyan pozíciókra, amelyeket militánsoknak tartanak. Az indiai hadsereg szerint az akciót „megbízható hírszerzési információk” alapján hajtották végre. A légicsapások mindössze 25 percig tartottak, és az indiai idő szerint 01:05 és 01:30 között zajlottak, ami sokkolta a helyi lakosságot, akik éjszaka ébredtek fel a robbanások zajára.

Pakisztán, válaszul, azt állította, hogy csak hat helyszínt értek csapások, és közölte, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lelőttek, de ezt India nem erősítette meg. Az iszlámádi kormány azt is bejelentette, hogy 26 ember életét vesztette, és 46-an megsérültek az indiai légicsapások és tüzérségi támadások következtében a de facto határként ismert Ellenőrzési Vonal mentén. Ezzel párhuzamosan India arról számolt be, hogy tíz civil halt meg a pakisztáni tüzérségi tűz következtében az egyiptomi határ túloldalán.

Ez az éles feszültség-növekedés következett be a múlt hónapban történt halálos militáns támadás után, amely turistákat érintett a Pahalgamban, a India által irányított Kasmírban. India szerint egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek összekötik a Pakisztánban működő terroristákat és külső szereplőket a támadással, míg Pakisztán ezt határozottan tagadja és azt állítja, hogy India nem nyújtott bizonyítékot az állításaik alátámasztására.

A feszültségek fokozódása nem újkeletű, hiszen a két ország között már korábban is voltak hasonló események. 2016-ban, miután 19 indiai katona életét vesztette Uri városában, India „sebészeti csapásokat” indított a de facto határon túl. 2019-ben a Pulwama merénylet után, amely 40 indiai paramilitáris katona halálát okozta, India mély légicsapásokat hajtott végre Balakotban, ami az első ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta. A mostani válaszadás a Pahalgam-i támadás után kiemelkedő, mivel három jelentős pakisztáni militáns csoport infrastruktúráját célozta meg.

India állítása szerint a légicsapások célpontjai között szerepeltek a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen székházai, amelyek közül az egyik legközelebbi Sialkotban található, mindössze 6-18 kilométerre a határtól. A legmélyebben elért célpont a Jaish-e-Mohammed főhadiszállása volt Bahawalpurban, 100 kilométerre Pakisztán belsejében. Pakisztán viszont tagadja, hogy terrorista táborok léteznének, és hangsúlyozza, hogy a csapások számát is eltúlozzák.

A történészek és politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a feszültségek és a katonai akciók egy újabb konfliktushoz vezethetnek, amely nehezen kontrollálhatóvá válhat. A pakisztáni szakértők, mint Ejaz Hussain, azt sugallják, hogy a válaszcsapások valószínűek lehetnek, főként a pakisztáni hadsereg retorikája és eltökéltsége miatt. Az elemzők szerint a katonai akciók mindkét oldalon növelhetik a konfliktus kockázatát, és a következő lépés a diplomáciai kapcsolatok kezelése lesz, hogy megakadályozzák a további eszkalációt.

Miközben a feszültségek a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország között nőnek, a helyi közvélemény és politikai helyzet is kulcsszerepet játszik. Pakisztánban a közvélemény az utóbbi időszakban megváltozott, és a lakosság egyre inkább a hadsereg támogatása mellett állhat, különösen, ha a konfliktus eszkalálódik. Az indiai kormány is óvatosan mérlegeli a következő lépéseket, próbálva elkerülni a további erőszakos cselekedeteket, miközben fenntartja a nemzeti érdekeket.

Összességében a helyzet rendkívül feszült, és mindkét fél számára kihívást jelent a következő lépések kezelése. A diplomáciai csatornák megnyitása és a feszültség csökkentésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy elkerüljük a konfliktus további eszkalálódását. A jövőbeli események alakulása tehát nemcsak a két ország közötti viszonyt formálhatja, hanem a régió stabilitását is befolyásolja.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko