Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítenek a gázai segélyezésben, a ENSZ aggodalmai ellenére

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a gázai palesztinok humanitárius segélyezésére, amely magánvállalatokon keresztül valósulna meg, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztóközpontokat” hoznak létre, amelyeket biztonsági vállalatok fognak védeni, és ezek kezdetben több mint egymillió embernek fognak élelmiszert és egyéb ellátmányokat biztosítani. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyszállításban vagy az elosztásban, azonban jelezte, hogy az izraeli erők biztonságot nyújtanak a központok körüli területeken.

A tervezet körüli vitákra az is rávilágít, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) ügynökségei kijelentették, hogy nem fognak együttműködni a tervvel, mivel úgy vélik, hogy az „fegyverré” változtatja a segélyt. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „csak olyan erőfeszítésekben fogunk részt venni, amelyek összhangban állnak alapelveinkkel”. Hozzátette, hogy „nincs ok arra, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely ellentétes bármely elveket követő humanitárius szervezet DNS-ével”.

Március eleje óta Izrael minden ellátmányt megvágott, amely Gázába érkezett, beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot, ez pedig humanitárius válsághoz vezetett a 2,1 milliós lakosság körében. Az ENSZ adatai szerint a gázai közösségi konyhák harmada az elmúlt két hétben bezárt az élelmiszer- és üzemanyagszűke miatt. Mindezek közül a World Central Kitchen utolsó két mobil konyhája is leállt, amely korábban napi 133 000 étkezést biztosított, de kedden kifogytak az alapanyagokból.

A helyi piacokon a alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött; a 25 kg-os liszteszsák ára például 415 dollárra nőtt Gázavárosban, ami harmincszoros emelkedés a február végi árakhoz képest. Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben azt mondta, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és csapata „mindent megtesz annak érdekében, hogy felgyorsítsa és minél gyorsabban eljuttassa a humanitárius segítséget az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok azzal vádolja a Hamaszt, hogy ellopja a segélyt, Huckabee pedig emlékeztetett: „A korábbi intézkedéseket gyakran követte a Hamasz élelmiszerének ellopása, amely éhező embereknek készült”.

Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélyek áramlása megnőtt, a fosztogatási esetek nagyrészt megszűntek. A Világ Egészségügyi Szervezete pedig azt állította, hogy háború alatt egyetlen orvosi ellátmányát sem lopták el. A Trump-adminisztráció próbálja mozgósítani az új segélykezdeményezés mögött álló támogatást, és következő héten az arab öbölbeli gazdag országokba tervezett látogatása előtt áll.

Huckabee elmondta, hogy „az izraeliek részt fognak venni a szükséges biztonság biztosításában, mivel ez háborús övezet”. A közelmúltban megalakult Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) a segélyezési rendszer működtetésére jött létre. A BBC által megtekintett 14 oldalas dokumentum négy elosztóhelyszín létrehozását ígéri, amely kezdetben 1,2 millió embernek ad élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat.

A GHF célja, hogy helyreállítsa a hagyományos segélycsatornákat, amelyek az évek során összeomlottak a konfliktus miatt. A dokumentum megjegyzi, hogy a GHF „az emberiesség, a semlegesség, az elfogulatlanság és a függetlenség humanitárius elveit követi”. Az alapítvány igazgatótanácsában és tanácsadói között szerepel a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója, valamint az ENSZ Élelmezési Világprogramjának korábbi vezetője, David Beasley, bár utóbbi részvétele még nem megerősített.

A tervezet részletes működési mechanizmusáról azonban nem közöltek információkat. A gázai háború a Hamasz által vezetett támadások következtében robbant ki Izrael déli részén 2023. október 7-én, amelyben körülbelül 1200 ember vesztette életét és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli hadműveletek már több mint 52 700 embert öltek meg Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek. Izrael biztonsági kabinetje a közelmúltban jóváhagyta a Hamasz elleni katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli részre történő erőszakos kényszerítését, a terület teljes elfoglalását és a segélyek ellenőrzését.

Ezek az intézkedések széleskörű nemzetközi elítélést váltottak ki, és sok izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy az ország nemzetközi jogi kötelezettségei miatt köteles biztosítani a humanitárius segélyek akadálytalan áthaladását. Az Egyesült Királyság Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a Parlamentben kifejtette, hogy a brit kormány súlyosan aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új fázisba” vihetik a háborút. Az ENSZ szerint a tervek végrehajtása esetén kétséges, hogy a magánvállalatokon keresztül történő segélyszállítás összhangban lenne a humanitárius elvekkel és megfelelne a szükségletek mértékének.

A jelenlegi humanitárius helyzet Gázában rendkívül kritikus, és a szakértők figyelmeztetnek, hogy a tömeges éhínség veszélye folyamatosan nő. Az ENSZ és más segélyszervezetek jelenleg tonnányi készlettel rendelkeznek a gázai határátkelők közelében, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael engedné. Az emberek, akik várják a segélyt, napról napra szenvednek, és sokan már a legvégső elkeseredés határán állnak. Az ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok közötti párhuzamok egyre nyilvánvalóbbá válnak, és a humanitárius segélyek jövője komoly kérdéseket vet fel az ENSZ semlegességével és pártatlanságával kapcsolatban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo