Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba a globális klíma akció szempontjából jelentős csapás – nyilatkozta Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímaminisztere, miután Trumpot megválasztották. Hivatali ideje alatt Trump visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi megállapodásának tartanak. Emellett megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit is. Trump nyíltan gúnyolta elődje zöld technológiák fejlesztésére tett próbálkozásait, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett. Mindezek ellenére, Trump egyre inkább érdeklődött a kritikus ásványi anyagok iránt, különös figyelmet fordítva Ukrajnára, valamint Grönlandra és Kanadára, amelyek mindegyike gazdag ezekben az ásványokban.

A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump számára kiemelt prioritást élvezett hivatali ideje alatt. Ezek az ásványok elengedhetetlenek az olyan iparágak számára, mint a légiközlekedés és a védelem, de ami még érdekesebb, hogy fontos szerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is. Ez felveti a kérdést: Trump érdeklődése a kritikus ásványok iránt vajon hozzájárulhat-e az Egyesült Államok zöld technológiai potenciáljának kiaknázásához?

Trump közeli munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, mennyire fontosak ezek az ásványok a zöld átmenet szempontjából. A Tesla autói például nagy mennyiségben használnak grafitot, lítiumot és nikkelt, amelyek mind kritikus ásványoknak számítanak. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország saját listát állít fel a kritikus ásványokról, amelyek jellemzően ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal növekedett, ami elsősorban a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődésének tulajdonítható. Az International Energy Agency (IEA) előrejelzése szerint két évtizeden belül a lítium iránti kereslet közel 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek az iparágak fogják kitenni.

Musk aggályai a kritikus ásványok megvásárlásával kapcsolatban három évvel ezelőtt egy tweetben is megjelentek, ahol arra figyelmeztetett, hogy a lítium ára megugrott, és a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül részt venni a bányászatban és a finomításban, hacsak nem javulnak a költségek. A lítium nem ritka elem, de a kitermelés üteme lassú.

Az Egyesült Államok ritkaföldfémekben és kritikus ásványokban (mint például a kobalt és a nikkel) betöltött gyenge pozícióját egy decemberi jelentés is taglalta, amelyet az Egyesült Államok Kormányzati Választott Bizottsága készített. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőségük a Kínai Népköztársaságtól komoly kockázatokat jelent. A jelentés hangsúlyozta, hogy ennek hiánya leállíthatja a védelmi termelést és megfojthatja más fejlett technológiák gyártását is.

Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy már korán felismerte a zöld technológiában rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül 10 évvel ezelőtt meghozta a döntést a trendekről, és stratégiai célként tűzte ki a megújuló energia, valamint az elektromos járművek fejlesztését, aminek következtében ma már dominálja a piacot.

Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árinformációs ügynökség árképzési vezetője szerint a kritikus ásványok geológiai szempontból korlátozottak, és nem garantálható, hogy minden országban gazdaságilag kitermelhető tartalékok állnak rendelkezésre. Néhány ásvány, például a lítium, bőségesen megtalálható a Földön, de gyakran nehezen hozzáférhető helyeken található, így a bányászati projektek logisztikai költségei nagyon magasak lehetnek.

A közelmúltban Trump lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalnak arra, hogy talán a felfelé irányuló folyamatok irányába is elmozdulás történik. Az Egyesült Államok Biden-kormányzata jelentős támogatást nyújtott a zöld technológiai iparágak számára az Inflációs Csökkentő Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket, hiteleket és egyéb ösztönzőket kínál azoknak a technológiáknak, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az IRA sikerének köszönhetően 2024 augusztusára már 493 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az Egyesült Államok zöld iparágába, azonban a kritikus ásványok beszerzésére irányuló felfelé irányuló folyamatok támogatására nem sok figyelem jutott.

A közeljövőben Trump várhatóan további lépéseket tehet a kritikus ásványok biztosítása érdekében, amely akár egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelet” bevezetéséhez is vezethet. A rendelet részletei még nem ismertek, de szakértők szerint tartalmazhat olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják a bányászatot az Egyesült Államokban. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az amerikai kormányzatnak meg kell értenie a mineral supply chain technikai összetettségét, mivel egy új bányászati létesítmény felépítése akár 10 évet is igénybe vehet.

Mindezek fényében Donald Trump környezetvédelmi öröksége nem látszik zöldnek, de ha meggyőzik arról, hogy a zöld technológiák gazdasági haszonnal járhatnak, talán mégis hozzájárulhat a fenntarthatóbb jövőhöz.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo