Trumpot is felkorbácsolja a dél-afrikai földtörvény vitája
Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke, középpontba került egy politikai vihart kavart ügyben, miután jóváhagyott egy törvényt, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy bizonyos magántulajdonban lévő földeket kártalanítás nélkül kisajátítson. A törvény, amelyet még nem hajtottak végre, heves kritikát váltott ki Donald Trump amerikai elnök részéről, aki úgy véli, hogy a jogszabály diszkriminálja a fehér gazdákat. Dél-Afrika közép-jobboldali politikai pártjai és lobbicsoportjai is ellenzik ezt a lépést, arra hivatkozva, hogy bíróságon támadják meg az Expropriációs Törvényt, amely a tulajdonjogokat fenyegeti.
Ramaphosa kormánya azt állítja, hogy a törvény a legtöbb esetben biztosítja a kártalanítás kifizetését, és hogy a változások szükségesek a fekete földtulajdon növeléséhez. Jelenleg a magánszántóföldek többsége még mindig fehér emberek kezében van. Amikor Nelson Mandela több mint harminc évvel ezelőtt hatalomra került, és véget vetett a rasszista apartheid rendszernek, megígérték, hogy ezt orvosolják egy „szabad akaratú vásárló, szabad akaratú eladó” földreform program keretében, de a kritikusok szerint ez túl lassú és drága folyamat volt.
Jogászok a BBC-nek elmondták, hogy a törvény értelmében a kisajátításra csak a „közérdek” érdekében kerülhet sor, és a Werksmans Attorneys jogi iroda szerint ez főként a földreform program keretében történhet. A jogászok, Bulelwa Mabasa és Thomas Karberg szerint a termékeny mezőgazdasági földek kártalanítás nélküli kisajátítása nem lenne megengedhető. Véleményük szerint a kártalanítás nélküli kisajátítás, amelyet EWC-nek (expropriation without compensation) neveznek, csak néhány esetben történhet meg, és a tulajdonosok valószínűleg kártalanítást kapnak az ingatlanon lévő épületekért és a természeti erőforrásokért.
A törvény értelmében a kártalanítás mértéke is változni fog, a tulajdonosok valószínűleg kevesebb pénzre számíthatnak. A tervek szerint a tulajdonosok „igazságos és méltányos” kártalanítást kapnak, ami eltér a korábban megszokott magas „piaci értéktől”. A kormány eddig piaci értékű kártalanítást fizetett, annak ellenére, hogy ez „ellentétes” volt az 1994-ben elfogadott alkotmánnyal.
A törvényhozás célja, hogy egyszerűbbé és olcsóbbá tegye a föld visszaszolgáltatását azoknak a fekete embereknek, akiket a fehér kisebbségi uralom alatt megfosztottak a földtulajdontól, vagy akik hosszú távú bérlőkké váltak, mivel nem tudtak földet birtokolni. Ruth Hall, a Nyugat-Káptalan Egyetem földjogász professzora szerint több mint 80 000 földigénylés maradt rendezettlenül. A Dél-Afrikában élő fekete emberek sok esetben ingyen dolgoznak a farmokon, cserébe azért, hogy ott élhessenek és állataikat a tulajdonos földjének egy részén tarthassák.
A kormány célja, hogy a tulajdonjogot átruházza ezekre a munkásokra, és Hall professzor szerint „igazságtalan” lenne elvárni, hogy a piaci értéket megfizesse. Az elmúlt három évtizedben a kormány kevesebb mint 20 esetben élt a kisajátítás jogával, és a kártalanítás mértéke is alacsonyabb volt a piaci értéknél.
A törvény jelenleg „limbo” állapotban van, Ramaphosa négy hónappal a törvény aláírása után még nem tűzött ki időpontot a végrehajtásra. A politikai költségek miatt valószínű, hogy nem siet a törvény végrehajtásával, különösen, hogy Dél-Afrika egy kereskedelmi megállapodást próbál kötni az Egyesült Államokkal. A Demokratikus Szövetség (DA), Ramaphosa koalíciós kormányának második legnagyobb pártja, határozottan ellenzi a jogszabályt, és jogi felülvizsgálatot kér a törvény alkotmányosságáról.
A politikai feszültségek olyan mélyek, hogy a törvény kihirdetése körüli viták valószínűleg továbbra is megosztják a társadalmat, és feszültségeket okoznak Dél-Afrika és az Egyesült Államok között. A földkérdés rendkívül érzékeny téma, amelynek rendezése nem könnyű feladat, és a jövőbeni politikai konfliktusok elkerülhetetlennek tűnnek.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Aldi parfümök titkai: minőség kedvező áron?
Milyen juttatásokat hoz a UK-US vámmegállapodás?
