Az élet a világűrben és a jövőnk lehetőségei
A tudományos felfedezések gyakran nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a gondolkodásmódunkat is, hiszen új perspektívát nyújtanak a Világegyetemről és a helyünkről benne. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről. Most pedig egy újabb jelentős felfedezés közelít, amely a K2-18b nevű bolygón található gázformában megjelenő élet jeleit hordozza, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelt gáz. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének professzora, aki a felfedezést végző csapat vezetője, úgy véli, hogy közel állunk ahhoz, hogy választ adjunk a legfontosabb kérdésekre, amelyek az emberi létezésünkkel kapcsolatosak: vajon egyedül vagyunk a Világegyetemben?
Az emberi történelem során számos mítosz és történet született olyan lényekről, akik az égből érkeznek. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú jelenségeket látnak a Mars felszínén, ami felvetette annak lehetőségét, hogy a Földhöz legközelebbi bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ez az elképzelés hihetetlen mennyiségű populáris sci-fi kultúrát inspirált, amelyben repülő csészealjak és kis zöld idegenek szerepeltek. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus elterjedésétől való félelmet generáltak, így a világűrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták.
Az évtizedek során azonban a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról érkeztek, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található. A NASA korábbi kutatásai elsősorban a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben a kutatók felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett, ezzel megnyitva az utat a további felfedezések előtt. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, sok közülük gázóriás, mint amilyenek a Jupiter és a Saturn, míg mások vagy túl forrók, vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogassa az életet. Azonban sok olyan bolygó is létezik, amelyeket „Aranyhaj zónának” neveznek, ahol a távolság „épp megfelelő” az élet fenntartására.
A professzor úgy véli, hogy a galaxisunkban akár több ezer ilyen bolygó is létezhet. Az exobolygók felfedezése mellett a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni ezeknek a bolygóknak a légkörének kémiai összetételét. A céljuk ambiciózus volt: a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfényt kellett megfigyelniük, hogy az élő organizmusok által termelt molekulák kémiai ujjlenyomatait tanulmányozhassák, amelyeket biosignatúráknak neveznek. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón észlelte a gáz jelenlétét, a valaha készült legnagyobb és legfejlettebb űrtávcső, amelynek indítása óriási izgalmat keltett a tudományos közösségben.
A Webb távcső azonban korlátozott, mivel nem képes észlelni olyan kicsi bolygókat, mint a miénk, vagy olyan közel állókat a szülőcsillagukhoz. A NASA ezért tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) létrehozását, amely a 2030-as években fog megvalósulni, és képes lesz az atmoszférák mintavételezésére. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium is készül az Extremely Large Telescope (ELT) megépítésére, amely a világ legnagyobb tükörrel rendelkező földi távcsöve, és a chilei sivatag kristálytiszta égboltját tanulmányozza.
Professzor Madhusudhan reményei szerint két éven belül elegendő adatot gyűjthet ahhoz, hogy bizonyítsa, valóban felfedezte a biosignatúrákat a K2-18b körül. Azonban még ha sikerül is ezt elérnie, az nem fogja azonnal ünnepléshez vezetni. Ellenkezőleg, egy új tudományos vitát indít arról, hogy a biosignatúrák nem élő, hanem nem élő folyamatok eredményei lehetnek. Az idő múlásával azonban, ahogy egyre több adat gyűlik össze, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat abba az irányba, hogy igenis létezik élet más világokon.
A tudományos kutatások a világűrben soha nem voltak ennyire intenzívek, és a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a kutatók hatékonyabban keressenek életjelek után. Sokan úgy vélik, hogy nem kérdés, mikor találják meg az élet nyomait más bolygókon, hanem inkább az, hogy mikor történik ez meg. Madhusudhan professzor szerint a felfedezés nem félelmet, hanem reményt hoz. Ahogyan a jövőbe tekintünk, nem csupán fizikai objektumokat fogunk látni az égen, hanem egy élő, lélegző világot, amelynek társadalmi hatásai mérhetetlenek. Az emberi pszichét alapvetően megváltoztatja, ahogyan önmagunkra és egymásra tekintünk, és a nyelvi, politikai, földrajzi határok elmosódnak, amikor rájövünk, hogy mindannyian egy közös egységet alkotunk. Ez a felfedezés egy újabb lépést jelentene az evolúciónkban.
Ezeket is érdemes megnézni
Kásás Tamás gyereke: Felnőtté válás és családi értékek
Aki bújt szereposztás: Fedezd fel a karaktereket és színészeket!
